2014. január 30., csütörtök

Slow Design

Slow Design
Budapest 2012. 10. 11. 
FÉNYLŐ BÚZAFÖLDEK KÖZÖTT

Ha olykor lassú esti sétán
Az országút merengve páros
Sor jegenyéjét messze járom,
S mögöttem elmarad a város -
Megállít a nagy búzaföldek
Ragyogása az esti napban,
Nyújtózkodnak a sárga táblák
Fénylőn, komoran, mozdulatlan;

/Tóth Árpád – 1925/

Hogy telik egy napod? Munka, edzés, tovább képzés, gyereknevelés, esküvő szervezés, kocsist a szervizbe, sílécvakszoltatás… Mire koncentrálsz egész nap? Határidők, tervek, hazugságok, szerelmek, tudomány… vagy nem koncentrálsz, csak zabálod az ingereket, és este azt érzed, hogy fáradt vagy, kiégett, de nem tudod, hogy mitől, hiszen egész nap nem csináltál semmit tulajdonképpen. És akkor még bekapcsolod a rádiót, TV-t, a facebookot.
Mit csinálsz, amikor egyedül vagy?

Mit jelent számodra a lassúság? Érték vagy ódivatú életforma? Képes vagy befelé figyelni?

Attól tartok, hogy hétköznapjaink a tartalomzabálás passzív befogadásában merülnek ki, és elhanyagolható mennyiségű (a minőségről ne is beszéljünk) alkotó, értékes, kreatív tevékenységet végzünk. Kihaltak a napi tevékenységekből a tevőleges, az aktív örömszerzési források, nem zenélünk, nem táncolunk, nem éneklünk, nem sportolunk.

Nem szeretem azokat, akik a régi idők szép emlékein nosztalgiáznak, és a jelenkort mindig
valami értéktelenebbnek látják, és nem képesek felfedezni a graffiti, a flash mobot, a fényképezést, a mini videók gyártását, az utcai táncot, stb.

Nekem csak az a kérdésem, hogy TE mit csinálsz minden nap? HogyNEKED megvannak-e az alkotó folyamataid?
Miért kérdezem? Az aktivitás, a teremtés, a létrehozás, a produkció örömöt jelent. Belülről fakad, ami feltételezi, hogy elgondolkodtál valamin, hogy amit befogadtál, azt  megszűrted és interpretálod és projektálod. Ha gondolkodtál, akkor megálltál egy pillanatra és befelé figyeltél, és ha ezt megtetted, akkor lelassítottál egy pillanatra. Erről szól a mai KultúrMorzsák.
A lassulásról. A befelé figyelésről, az értékekről.

A cikk apropója a Budapesti Design hét: http://www.designhet.hu/ aminek aktuális témája a Slow Design. Hogyan jelenik meg tárgyainkban a befelé figyelő életforma? Ugyan véget ért a design hét, de még október 28-ig megtekinthető a kiállítás a Gödörnél, a Design Terminálban.

Nem tudjuk feltartóztatni a világ folyását, nem tudjuk leállítani a technika fejlődését, nem tudunk gátat vetni az infó áradatnak, de lehetsz Te a hullámokat csillapító ember, aki mélységet ad az életének. Szóval nem azt mondom, hogy ne internetezz és vonulj tanyára, hanem csak azt, hogy szánj magadra minden nap pár órát, amikor befelé figyelsz. Amikor kiüríted a fejed. Sport, olvasás, szex, séta, beszélgetés. Lassulás. Nem okostelefon, nem tablet, nem online jelenlét, nem autózás, nem szaladgálás 2 hely vagy ismerős között.
Ha beiktatsz minden nap csak 2 ilyen órát, már része lettél a slow mozgalomnak.
Nehéz. Nehéz nem egész nap a facebookon lógni. Vagy nehét megállni, hogy a permanensen szinkronizáló okostelefonon ne vessek egy pillantást a GMailre. De 2 órára ki lehet állni a sodorból.
A kiállítás filozófiájáról, magáról a slow életformáról és a tárgyakról talász egy színvonalas és hosszú leírást itt: http://designhet.hu/slow_design_d7_2012.pdf

Látszik, hogy milyen komoly energiát, mennyi ötletet és alkotó erőt invesztáltak a kiállításba. A vadászkés és szakóca házasítása meglepő és modern, a Magyar Vándor kollekció élhető, szexi és nemzeti, a nemez új felhasználási módja nem avitt, hanem trendi, és a kedvencem: az ülő pánt. Nincs nálad szék, pedig gyönyörködnél a Kopaszi gáton a Dunában? Semmi gond, csak előkapod, magad köré kanyarítod és Te vagy a szék!!! J

Fogadjunk el életvezetési tanácsokat posztumusz Popper Péteről:
Gyors élet, lassú halál című előadása felnyitja szemünket, lehull a hályog és
új értékekkel tölthetjük fel az életünket. Nagy szavak, kis tettek, nagy eredmény.
Könnyűnek hangzik, de megvalósítani….
Ahogy a Tao tartja: egy dolog ismerni az utat és más dolog járni rajta.

Köszi Müszi!
Ha sétálsz a városban, és gyönyörködsz az épületekben, örömöd leled az emberek forgatagában és nekidőlsz egy falnak, előfordulhat, hogy hátba szúr egy USB drive. Igen.
Ha ez történik veled, akkor a Dead Dro Projekt van a hátadban, ami nem más, mint kortásr képzőművészek offline üzenete neked és a várost használóknak. Az ötlet egyszerű, tekintsünk az USB drive-ra, mint interaktív téglára. Építsük a falba, és aki megtalálja, csatlakozzon. A talált tartalmat, mint az elveszett kincset lehet felfedezni, sőt, te is hozzáadhatsz valamit. Művészi geo caching! Videó a proketről:
és a facebookon:


Nekem a lassúság, az olvasás. Ezért is választottam Tóth Árpád versét mottónak. Neki úgy látszik a séta volt a lassúság. Én akkor figyelek befelé, amikor olvasok. Akkor mérem le magam, és a tetteim. Ha már Nádas Pétert említem, akkor olvasni ajánlom a Párhuzamos történetet, valamint a most ismét megjelenő, hozzá tartozó olvasókönyvet, illetve a Magvetőnél most jelent meg az Édes Hazám antológia, amit múltkor is ajánlottam, illetve Ulickaja új regénye is.