2014. január 20., hétfő

A nagy fürdő teszt - a vizünk a mi kincsünk

A víz... A víz varázslat! Olyan elemi ereje van, mint a földnek. Nem tudok a KM hagyományos, földhöz ragadt, vitriolos nyelvezetében írni a víz kultúrájáról, mert annyira spirituális számomra. Születés, keresztelés, tisztálkodás, gyógyulás, sport, pihenés, kikapcsolódás, lelki megtisztulás, mikve, étkezés, halál ; elképzelhetetlenek víz jelenléte nélkül. A víz maga az élet. És Budapest, -sőt!- egész Magyarország bővelkedik gyógyvizekben, amiket bűn volna nem ismerni, nem használni, nem szeretni. Ebbe a kultúrába próbálok betekintést engedni azzal, hogy a végén átnyújtok egy összefoglalót azokról a gyógyfürdőkről és wellness helyekről, ahol megfordultam az elmúlt években. Remélem mindenki megtalálja a számára legjobban megfelelő fürdőt.

*

Ahogy a Szombatban megjelent cikkemben is utaltam rá, az ember alapvetően tisztálkodni jár a fürdőbe. A második világháború utánig a fürdőszoba főúri privilégium volt, az emberek közfürdőkbe jártak. Pl. a Dunából úszó hajóval leválasztottak strandot, de hát a Széchenyi is, ahogy ma is közfürdő volt.
Sokkal közvetlenebb, nyitottabb lelkű társadalom is voltunk! Inkriminált politikai érák felszámolták a budapesti kávéházi kultúrát, amelynek helyébe lépett a fürdő, mint szociális találka hely. A Lukácsba a mai napig színészeink és zenészeink járnak, (én a Gálvölgyivel, Presser Picivel, Palya Beával és a Német Gábor íróval, szerkesztővel találkoztam) a Széchenyibe a sakkozók, de minden fürdőnek megvannak a maga körei.

Nagyon mókás, hogy volt olyan idő, amikor a Duna vize elég tiszta volt strandolásra. Egy, kvázi lukas hajóval szeparáltak el egy részt a Dunából, ahol strand és közfürdő üzemelt. Ezt látni a fenti képen.
Az illusztráció Buza Péter: Fürdőző Budapest című könyvének elejéről van.

A hagyomány feltámasztására volt a 2009-ben volt próbálkozás, strand uszály néven, (vigyázat! cicik!) itt már értelemszerűen tiszta vizű medencével, de egy dunai hajón, hogy a hangulat megmaradjon. Anno voltam is rajta strandolni. :-D


*

A Gellért téren található kút nem csak vizet ad, hanem szoborként is megemlékezik Budapest vizeiről. A Gellert-hegy alatti források látják el az összes nagy gyógyfürdőt. A budai törésvonalra települt a Gellért, valaha volt "sárfürdő", a Rudas, a Király, a Lukács, a Veli Bej. Pesten 1938-ban adták át a II. számú Szent István-kutat, ami közel 1300 m mélységből, naponta 6000 m3 vízzel látja el a fürdőt. Más országokban a parlament akkora, mint nálunk a Széchenyi fürdő. :-D Az Imagine Budapest gyógyvizes sétáin be is pillanthatunk a kulisszák mögé.

*

Tesztemben a következő megkülönböztetéseket használtam: római és török típusú fürdő, wellness és fitness center, és ezek keveréke. A rómain azt értem, ami klasszikus építésű, tényleg a római thermálok hangulatát idézi mind belmagasságában mind felosztásában. Pl a Gellért nagyon ilyen.



A rómaiak minden vizes tevékenységnek: brűgőlés, úszás, pihenés, szaunázás, gőzölés, stb. külön, az adott célra specializált teret építettek. A török fürdők egy külön kategória, hiszen az orientalista építészeten túl, maga a fürdőzés, a kezelések is másképpen zajlottak. Végül talán a legkevesebb magyarázat a wellness, fittness, spa kategória igényli: modern, nem gyógyvizies, sportolásra és pihenésre épített egészségügyi központ. A strandokról majd nyáron írok.

*

A tudományoskodás és okoskodás helyett csak annyit modnok, hogy a gyógyvíz olyan meleg víz, amiben az ásványi anyagok oldott koncentrátuma literenként eléri azt a mennyiséget, ami már gyógyít. A törvényi feltételek országonként eltérnek hőfokban és az ásványi anyagok tartalmában, de ez most minket ne tekerjen! Azt viszont fontos tudni, hogy nem csak brűgölni (feneket áztatni) jó a gyógyvízben, hanem ivókúraként is alkalmazható és alkalmazandó. (táblázatomban felsorolom a gyógyjavallatokat!) Pl. A Rudasban vagy a Lukácsban van ivócsarnok, ahol vásárolhatunk fogyasztásra vizet.

Ez a Lukács ivócsarnoka.

*

Gyógyfürdőbe járni életforma. A tisztálkodáson kívül itt végezték az érvágást, köpölyözést, pedikűrt és manikűrt, beretválást, hajvágást, masszírozást, és hát szexuális szolgáltatásokat is igénybe lehetett venni, (régen!) hiszen prűdség ide vagy oda, ruha már úgysincs rajtunk, és a testünk felüdüléséhez a szex is hozzájárul. Ilyen irányú tapasztalataim nem voltak, miközben végig jártam a fővárosi fürdőket, ezekről beszámolni nem tudok. :-P A fürdőtisztesség néven elhíresült ruhadarabról már írtam a szombatos cikkemben, mulatságos.

*

Ha már itt tartunk, álljunk meg egy szóra a meztelenségnél. Talán a XVII. századig, férfiak és nők közösen használták a fürdőket,  és meztelenül. A törökök és a zsidók persze nem, az ő esetükben szeparált napok vagy idősávok választották el a nemeket, ahogy ma is: a Rudasban vannak férfi napok, a kedd a női nap. Hétvégén fürdőruhás, koedukált nap van. Szaunázni is alapvetően ruha nélkül egészséges és kényelmes, viszont ez nem jogosít senkit frivol viselkedésre. Európa egyik legsötétebb korszaka volt, amikor az ún. francia kór, a szifilisz miatt be kelett záratni majd az összes európai fürdőt. Cserébe más járványok és betegségek tomboltak még a XVIII. században is. Ma már szeparált részeken, és fürdőlepedővel oldjuk meg a kultúrált, ruha mentes szaunázást. 

*

Japánban még a mai napig is együtt fürdőznek férfiak és nők az ún. onszenekben. Nálunk ez már nem szokás. Viszont a higiénia rendkívül fontos. Japánban brossúrákon tájékoztatják a kedves vendéget, hogy milyen módon és nagyon alaposan tisztálkodjon meg, mielőtt használná a fürdőt. Tulajdonképpen a fürdésre, magára, már tisztán kerül sor. Ez Európában is követelmény, csak még mindig kevés az információ, és ezért kevesebben vannak tisztában a helyes fürdőzési szokásokkal. Nálunk is fürdőzés előtt tisztálkodni illik. Szauna előtt és után is tusolunk, nem visszük az izzadtságunkat a közös merülő medencébe. Papucs, fürdőruha ne kerüljön a szaunába, mert megolvad, vagy a klór beszennyezi a szauna tiszta levegőjét.

Onsen

*

A fürdőzés mellett egyéb kozmetikai szolgáltatásokat is kaphatunk. A szőrtelenítés minden korban nagy divat volt. Magyary-Kossa Gyula írja 1940-ben a Magyar orvosi emlékekben, hogy a szőrtelenítést az orthodox zsidók, a régi görögök és más keleti népek ("hónaljban, fantájon, anus körül") ún. depilatóriumot használtak, ami oltott mészből (!) és auripigmentből keverték. AUCS! A törökök cérnával borotváálkoztak olyan módon, hogy két szál, egymást 90 fokos szögben keresztezve gyors mozdulattal elvágta a szőrszálakat. Vannak itt egzotikumok! 

*

A különböző gőzök régen és a mai napig is a légúti megbetegedéseket orvosolják. Fontos tudni, hogy csak a betegség elején szabad használni, közben csak ront a helyzeten, viszont fertőzi a többi vendéget. Ugyanez vonatkozik a szaunára is. Ma már használhatunk sókamrát, ami Budapesten az Oxygen wellnessben a legjobb, mert ott oldott állapotban fújják a levegőbe, így segítve az inhalálást. A többi helyen gyakorlatilag olyan a sókamra, mintha beülnénk egy nagy sólámpába. Kérdem én! Mennyi időbe telik, amíg egy 60W-os izzó annyira felmelegít egy sótéglát, hogy csak valamennyi NaCl kötés beszabaduljon a levegőbe????
Oxygen sókamra = intant horvát tengerpart!


*

További történelmi ínyencségek helyett mesélek pár sztorit, ami érdekesebb lehet, hogy ne mondjam bulvár.
Az Oxygen Naphegy az egyik kedvencem. Nagyon tiszta és 14 szaunájuk van. Úszni nem nagyon lehet, mert nevetségesen kicsi a medence, de pihenni isteni! Egyszer találkoztam ott a Horváth Éva szépségkirálynővel, aki közepesen kultúrált formában adott hangot elégedetlenségének, hogy a fehér sófelhőtől nem látta, hogy tele van a kabin, és éppen beleült valakinek az ölébe. Hoppá! :-D
Azt az egyet nem értem, hogy miért kellett a fitness termet az egyik szauna szomszédságába tenni, ugyanis az ipari madárcsicsergésen is áthallatszik az alakformáló edzés zenés zaja. Nem kérem! Viszont a jakuzzi istenien masszíroz! Kész gerinctorna passzívan is, csak lövell, és már lazulnak is az izmok.

*

Kehidakustányban olyan csúszós a fürdő csempéje, hogy nem hogy kötelező a papucs, de mondjuk én tapadókorongot javasolnénk minimum! Itt használják a legjobb minőségű csokit a csokis szauna szeánszoz (annyira hogy én megettem és nem kentem magamra) viszont nevetséges, hogy a fénykabinban elromlott a lámpa, és stroboszkópként villogott, nemhogy pihentetett volna. A tusolók meg műanyag függönyösök. Ami azon túl, hogy nem guszta, olyan -tudjátok-, hogy ha nagyon melegben tusolsz, akkor jön utánad. Keres téged, és bármit teszel , a végén rád tapad. Ez ilyen pszichó hangulat! Utálom!

*

Egyszer életemben eljutottam a hazai gyógy és wellness világ koronaékszerébe, a sárvári Spirit Hotelbe. Elméletileg csak szállóvendégek használhatják, de a beavatottak tudják, hogy létezik napijegy is, ami nem sok, 10 000 Ft. Az öltözőket pont ezért nem is használják, mert mindenki a szobájából méltóztatik lefáradni, csak én voltam aki azzal szöszölt, hogy szerezzen egy százast, hogy becsukhassa az szekrényt.
Itt találkoztam a sapkás ripoterrel és feleségével, aki kénytelen volt megválni a forróságban ikonikus sapkájától. A felesége meg nem kevéssel magasabb nála.
A Spirit, a non plus ultra! Gyógyvíz és wellness egyszerre. Már túl sok is, hiszen nem tudom egyszerre 14 medenceében áztatni a fenekem. De a baldahinos ágyaktól kezdve a saját kerten át, a modern design pihenő szobáig minden megtalálható. Van sportolásra alkalmas medence is, a szaunavilág meg egy külön épületben kapott helyet. Isteni hely!


*

A Gellért úri hangulata nem nagyon vonz, viszont a Zsolnay kerámiák miatt szívesen megyek. Főleg nyáron, mert akkor strandként is működik és van hullám is óránként. Azért azt kevés gyógyfürdő mondhatja el magáról, hogy bent van a városban de egy egész domboldallal büszkélkedhet.


*

A Lukács... hát az nekem egy labirintus. Soha nem találok meg semmit, mindig bolyongok, az az érzésem van, hogy mindig ugyanazt a 2 medencét, és szaunát találom meg. De hát tuti van ott még más is. A Széchenyi kicsit ugyanez, csak az még hatalmasabb. És koszosabb. A Lukácsban ott jártamkor még nem volt kész a jég kamra díszletezése, ezért a fehér, fröccs öntött műanyag jég csapok helyett egy alumínium űr siló várt lég kondival. Több mint kiábrándító! Viszont hatalmas só kabinja van! Ilyet még életemben nem láttam, és a felújított szauna részleg minden igényt kielégít.

Inkább sztoriztam egy kicsit, a gyógyvízról meg a betegségekről olvashattok a fürdők honlapjain és az összefoglalómban is.

Búcsúzóul kiemelném a Veli Bej török fördőt. Az irgalmas rendi kórház Franke Leó úti épülete alatt van.
Amikor voltam ott először a próbaüzem alatt, még nem volt kész a homlokzati bejárat és csak a mentősbejáraton keresztül lehetett bejutni. Az izgalmas volt. Ez a fürdő élethűen lett rekonstruálva, de ugyanakkor nagyon modern is lett. A legtisztább gyógyfürdő (délben bezárják csak takarítani) és nyugat európai színvonalon lehet pihenni és gyógyulni a legolcsóbb 2800 Ft-os áron (holnaptól árcsökkenés a Veli Bejben!!!!!!!!!!!!) A középkori fürdő mellé építettek szaunákat, gőzt, és tényleg nagyon igényes az egész.



Remélem sikerült kis betekintést engedni a Budapesti fürdők életébe és választékába!
Ha kipróbáltátok valamelyiket, a Facebookon írjátok meg, mi volt a véleményetek!